Posts filed under Pogácsás Vera

Mi történik gimi után?

 

Rajnai Rebeka :  Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ’Divat- és textiltervezés’ MA szak, Larinne blog szerkesztője
Először a Budapesti Kommunikációs Főiskola kézműves-öltözék szakára jártam, itt szereztem meg a BA diplomámat. Nagyon szerettem ezt a szakot, és csak ajánlani tudom. A MOME BA szakjaira rettentő nehéz bekerülni, főleg első próbálkozásra, így kerültem én is a BKF-re, amit egy csöppet sem bánok. Mint a legtöbb kislányt, már engem is gyerekkoromtól fogva érdekelt a divattervezés. Először nem tartottam magam elég tehetségesnek ahhoz, hogy egy ilyen iskolába jelentkezzek, de azért gondoltam, hogy megpróbálom, és sikerült.

A blogomat még 2009-ben indítottam, először csak hobbiból, hogy megosszam az emberekkel azt a sok szépséget, ami az utamba kerül, de most már sokkal tudatosabban írom. Azóta rengeteg szakmabeli emberrel megismerkedtem, illetve hívtak meg különböző bemutatóra és rendezvényre. Így kerültem be az Elle magazin egyik számába. Aki ezen, vagy hasonló művészeti területen szeretne dolgozni, annak nagyon fontos aktívan jelen lenni az interneten.


Petrőcz Jordán, Elte bölcsészettudományi kar, történelem szak, 2. éves
Annak ellenére, hogy a közhangulat azt sugallja, hogy nincs sok értelme a bölcsész tudományoknak, sokkal több a lehetőség az itt megszerzett tudás felhasználására, mint azt sokan gondolják. Rendkívül univerzális ebből a szempontból az itt átvehető tudás és tapasztalat. Van, ahogy mások példájából is látom, ami szikrát gyújthat akár egy jó üzleti ötlethez is, míg mások számára a humán szakirány lesz életre szóló elhívatás. A történelem szakon például a legtöbb tanártól nem egy megrágott gondolatsort kapunk. Megadják nekünk a szabadságot, hogy a tényeket átgondolva más álláspontot válasszunk, mint ők. Szívesen veszik azt is, ha kritikus felvetéseket teszünk az adott teóriához. Ugyanakkor azt is elvárják, hogy kész érvekkel álljon elő az ember, ha valamit megkérdőjelez. Akik komolyabban érdeklődnek a történelem iránt, itt részletesen elmélyülhetnek egy adott témában. Akik szeretnek nyelvet tanulni és abban profi szintre jutni, azoknak temérdek lehetőség nyílik, hiszen szinte minden nyelvet tanítanak, rendkívül magas szinten. És azok számára, akik tanítani szeretnének, iskolában, gimnáziumban vagy egyetemen, a bölcsészkar kiváló lehetőségeket nyújt. 

Horváth Máté: Corvinus Egyetem, Gazdaság informatika szak
Gimnáziumban nem tudtam eldönteni, hogy merre menjek. Azt tudtam, hogy informatikához kötődő dologgal szeretnék foglalkozni. Szülői inspirációra megnéztem a Corvinuson a gazdaság-informatikus szakot. Ez a szak egy olyan jellegű informatikai tudást nyújt, ami ki van bővítve gazdasági látókörrel. Mikor üzleti szférával találkozol megérted a nyelvüket, annyira, hogy megfelelő informatikát tudjál nekik biztosítani. Mi egy hidat képzünk az informatikusok és a közgazdászok között. Maga az egyetem az ország talán legszabadabb légkörű, talán a legliberálisabb egyeteme. A diákélet rendkívül pezsgő. Sok a neves szakkollégium és a diákszervezet. Mindegyik szervezet része a bulizás, de változó, hogy mennyire tolerálják, ha nem veszel részt benne. A Corvinust olyanoknak ajánlanám, akinek van valamilyen szintű gazdasági affinitása, és úgy érzi, hogy van vezetői ambíciója. Olyan sok szak van az egyetemen, hogy azon belül már teljesen egyén függő, hogy mit választasz.  

Surjányi Dávid: ELTE Jogi Kar
A gimnázium utolsó előtti évében sikerült eldöntenem, hogy jogra megyek. Fel kellett mérnem, hogy megéri-e ez nekem, akarok-e ilyesmivel foglalkozni, és mikor rájöttem, hogy nagyon sok érdekes és fontos irányba lehet jogi ismeretekkel elindulni, akkor ráálltam a tanulásra. Ha valaki jogra akar jönni, érdemes minden korábbi lemaradást behozni, és előre szokni a nagy mennyiségű tanulást. Ugyanis elhihetitek azt, amit én nem hittem el annak idején: az egész érettségi könnyebb, mint a jogon egy vizsgaidőszak. A ELTE jogi karának gyenge pontja, hogy személytelen tömegoktatás zajlik - alig van tanár, aki hajlandó leszállni a diákok szintjére, hogy mentorként támogassa őket. De azért így is akadnak oktatók, akikkel jól jársz, ha rájuk lelsz. Önképző körök, szakkollégiumok és tudományos diákkörök működnek az egyetemen. Jómagam is része vagyok egy önképző körnek (immár egyesületnek), de ez heti szintű időbefektetést igényel. Az ELTE diploma a legnagyobb presztízsű a magyar jogászi életben, éppen ezért meg kell érte dolgozni. Bekerülni sem könnyű, bennmaradni még nehezebb. De a szorgalmat és kegyelmet párosítva csak jó sülhet ki belőle!

Kartali Kitti: Szent István Egyetem, Állatorvosi Kar, Állatorvosi Szak
Már gyerek koromban is nagyon szerettem az állatokat, de az nem tudatosult bennem, hogy velük szeretnék foglalkozni. Mikor a gimnáziumban tagozat választásra került sor, nem tudtam dönteni. Sokan mondták, hogy menjek általánosra, mert onnan bármi lehetek, de addig nem volt békességem, amíg át nem írattam magam biosz-kémiára. Gimnázium alatt már tudtam, hogy állatorvos szeretnék lenni, mert egyszer egy ismerősömnél megnéztem, hogy pontosan mit csinálnak, és rájöttem, hogy nekem való. Az első évem mámoros volt, aztán egyre jobban kezdtem belelátni az egyetem rosszabb dolgaiba is. Nem tud mindenki praxisban elhelyezkedni, van, aki élelmiszer higiénikus lesz. Ez az egyetem egész más, mint a többi, sokkal magának valóbb, zártabb. Nehéz szavakkal leírni. Néha úgy érzem, hogy a gravitáció is másképp működik. Csak annak ajánlom az egyetemet, aki elhívatottságból állatorvosira szeretne menni.

Vári Sándor: NKE-RTK Gazdaságvédelmi Nyomozó Szak
Én eredetileg közgazdász pályára készültem, de az utolsó évben megváltoztak a továbbtanulási lehetőségek, ezért más szakirányok, szakok felé is nyitnom kellett, így került első helyre a Rendőrtiszti Főiskola, a mai NKE-RTK. A sport eredményeim kiemelkedőek voltak, mellyel a fizikai alkalmassági nem jelentett gondot, emellett a pontszámaim is meg voltak a kiválasztott gazdaságvédelmi szakra, melyen belül a bűnügy mellett a közgazdaságra is nagy hangsúly van fektetve. A képzés alatt és a végzést követően az egyéb szakok mellett a nyomozáson belül is lehet specializálódni különböző területekre, például bűnügyi (pl. életellenes, vagyonellenes, gyermek-, ifjúsági bűncselekmények), gazdaságvédelmi (korrupció, pénzhamisítás) és pénzügyi, ami többek között adócsalással is foglalkozik. Ez az iskola speciális, mivel egy alapkiképzéssel kezdődik, amely egy fizikai, alaki és főleg mentális kiképzés, mint a katonaságnál. A szakaszok ez alatt hamar összeszoknak, egység és összetartás alakul ki, mert ha valaki elront vagy elhibáz valamit, akkor mindenki büntetést kap. A 3 éves képzés alatt az átlagostól eltérő mind fizikailag, mind tematikailag összetettebb testnevelés óráink vannak. Tanulunk önvédelmet, bilincselési,fogási, elvezetési technikákat, illetve más tantárgy keretein belül természetesen lövészetet is. A rendőrség biztos munkahelyet, egzisztencia kialakítási lehetőséget kínál, mindenkinek biztosítva van az elhelyezése a cégnél, amelyről szerződésünk is van. Én csak ajánlanitudom ezt az iskolát azoknak, akik nem riadnak vissza a kihívásoktól.

Szilágyi Annamária
Általános iskola óta motoszkált bennem a gondolat, hogy orvosira jelentkezzek, ám nem szerettem volna magamat hamar elkötelezni, így sokáig nyitott maradtam más területekre is. Végül csupán végzősként döntöttem el, hogy az ide fogok jelentkezni. Meglepőnek tűnhet, ám én mégis azt gondolom, hogy az orvosi diplomával rengeteg különböző helyen lehet elhelyezkedni. A hallgatók legnagyobb százaléka, a klinikumban, tehát beteg ellátással fog foglalkozni. Már önmagában ez is nagy variációs lehetőséget hordoz, hiszen egészen más egy szívsebész és egy bőrgyógyász munkája. Ezen felül izgalmas kutatási lehetőségek is vannak, illetve többen a gazdasági szektorban, például gyógyszergyáraknál helyezkednek el.  Rengeteg külföldi hallgatóval találkozunk az egyetemen, hiszen a világ számos országából érkeznek ide tanulni Ázsiától Amerikáig. Amit én kifejezetten szeretek, hogy a nagynak mondható évfolyam kisebb 15-20 fős csoportokra van osztva, akikkel minden gyakorlatunk együtt van. Így idővel nagyon jó közösségek alakulhatnak ki, így jó hangulatban telnek a közös órák és segíthetjük egymást a tanulásban is. A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének segítségével lehetőség van arra, hogy a  kötelező nyári gyakorlatokat külföldön, szinte a világ bármely pontján végezzük el. Ezeken túl én tagja vagyok a Hallgatói Önkormányzatnak, ahol rendezvények szervezése mellett fontos szerepet kap a hallgatói érdekek képviselete az oktatók felé. 

 
Posted on January 16, 2015 and filed under Továbbtanulás, 201303, Pogácsás Vera.

Akiért egy egész iskola közbenjárt

 

Ács Borbála saját gyógyulásának történetét meséli el. A most 12.-es tanuló megkönnyebbülten tekint vissza az egy évvel ezelőtti zűrös kis „kalandjára”. Talán sokan emlékeznek még a sok imát kérő sms-re, a tornateremben tartott imaalkalmakra és a pillanatra, amikor az iskola egy emberként lélegezhetett fel Bori gyógyulásának híre hallatán. És bár Bori meggyógyult kérdések tömkelegét hagyta maga után. Milyen betegség támadta meg Borit?  Hogyan gyógyult meg? Ezekre és még sok más kérdésre kapunk egy rövid kis interjúban választ.

Hogyan kezdődött a betegséged? Addig semmiien ilyesféle problémád nem volt?

Alapjáraton én nem vagyok beteges típus. Soha nem voltam kórházban előtte. Ez is úgy indult, hogy elkezdődött az iskola szeptemberben és én még jártam két-három napot. Az első hét csütörtökén nagyon fáradtnak éreztem magamat, másnap már magas lázra ébredtem. Megvizsgáltak, de csak egy kis vírusnak tudták be az egészet. Ahogy mentek a napok, a lázam nem csökkent, hanem 39- 40 fokon stagnált, és semmi nem használt. Hétfőre már felállni is alig bírtam, úgy kimerültem. Elmentünk orvoshoz, de a barátnőmnek és anyukámnak kellett kivonszolnia a házból annyira nem volt erőm semmire. 

Ekkor már befektettek a kórházba?

Az orvos annyit mondott, hogy biztos csak kiszáradtam, de azért menjünk be a gyerekosztályra. Az orvosok próbálták megmérni a pulzusomat és a vérnyomásomat, de semmi nem volt mérhető, olyan alacsony volt. Dobálták el a műszereket, mert azt hitték, hogy elromlottak. Fájlaltam a vesémet, mivel csak 16 éves voltam nem vittek el az intenzív osztályra, de éjszakára bent tartottak a kórházban. Anyukám végig bent maradt velem, hogy megvárja az eredményeket. Sem vizeletmintát sem vért nem tudtam adni. Megtalálták a vénámat és nem jött vér belőle. De végül meg tudtak vizsgálni, és az eredmények azt mutatták, hogy a CK szintje, ami az izmokat alkotja, nekem 60000-es magasságban volt. 

Mi a normális?

Olyan 100-150, ha eléri az 1000-et, ott már nagyon nagy baj van. Tehát csoda, hogy életben voltam. A vesém leállt, gyorsan felküldtek Pestre. Az izmom folyamatosan bomlott le, de a keratin termelődött és így folyamatosan puffadtam föl. 10 kilóval több voltam, mint szoktam. A mentőre még egy órát kellett várnunk. Felkerültem az egyes számú gyerekklinikára. Ott megállapították, hogy már nagyon nagy baj van. Innentől nekem teljes filmszakadás volt.

Kómába kerültél?

Nem kómába, csak mesterséges kómába. Egy bizonyos szertől tudtak ebben az állapotban tartani, hogy ne érezzek fájdalmat. Így voltam két hétig. 

Mi volt az alapprobléma?

Ezt máig nem tudják az orvosok, vírusra gondolnak, és szerencsétlen véletlenekre. A vesém leállt, és lélegezni sem tudtam volna, ha nem tesznek fel lélegeztető gépre. Nem nagyon adtak esélyt, hogy megérem a reggelt. Hatványozottan életveszélyes állapotban voltam. Az egyik orvos felhívta a barátját, aki egy neves specialista, hogy vizsgáljon meg. Másnap átszállítottak a felnőtt intenzív osztályra. Ott napokon keresztül küzdöttek az életemért, mindent megtettek, ami emberileg lehetséges. A szüleimnek itt lett világos, hogy itt már csak Isten tud segíteni. Ruff Tibor és Nagy József lelkészek bejöttek, hogy imádkozzanak értem. Másnap az orvosok találtak egy szakirodalomban egy tanulmányt, amiben írtak egy gyógyszerről, ami lehet, hogy tud használni. Ez a gyógyszer napi egymillióba került. A kórház gyorsított eljárással elválasztott pénzt a kutatásaiktól, hogy megkaphassam a gyógyszert. Nagyon hálás vagyok a kórház alkalmazottjaiért, hiszen tényleg emberfeletti módon küzdöttek értem. Ez a gyógyszer indította el a CK szint csökkenését. 

Mennyi volt ez ekkor? 

Ekkor már 600 000-nél tartott. Az egész világon nem mértek nagyobb CK értéket, az enyém volt a legnagyobb. Több napig kaptam ezt a gyógyszert, és így ez az érték napról napra feleződött. Még hetekig folyamatos volt az életveszély. Két hét után elkezdtek felébresztgetni. A vállizomzatom teljesen lebomlott, éppen hogy a szememet tudtam mozgatni.

Kommunikálni sem tudtál?

Beszélni a lélegeztető cső miatt nem tudtam. Nem volt hangom, így maximum tátogni tudtam. Hosszas alvásból való felébresztés után az ember még napokig nagyon bágyadt. Ha álmodtam valamit, arra azt hittem, hogy megtörténik, ami megtörtént, arra azt hittem, hogy álmodtam. Így még az ébresztgetés napjai is elhomályosulnak. Nagy veszély volt még az is, hogy a betegség után semmilyen fogyatékosságot se szenvedjek. Lehetséges volt, hogy nem tudok teljes életet élni, de már pár héttel az ébresztés után kiderült, hogy nincs nagy baj.

Tudtál arról, hogy milyen komoly dolgok történtek veled?

Abszolút nem. Fokozatosan tudtam meg mindent. Úgy gondoltam a felébresztés után, hogy egy hét múlva majd megyek iskolába, akkor még nem tudtam, hogy az is csoda, hogy egy év múlva boldogan iskolába járhatok. Nagyon veszélyes helyzetben voltam még akkor is. 

Volt halálfélelmed?

Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy soha nem éltem meg a halálfélelmet. Soha fel sem merült bennem, hogy nem fogok meggyógyulni, és ez biztosan Isten kegyelme volt. Sok mindent csak hónapok múlva értettem meg, hogy milyen súlyos volt az állapotom. Mikor kicserélték a lélegeztető gépemet, el tudtam kezdeni enni. A kórház dolgozói nagyon szerettek, nagyon hálás vagyok, hogy ilyen emberek közé kerültem.  Az egyik ápoló hölgynek, aki a legtöbbet foglalkozott velem, a most született kisbabájának a második neve utánam Borka lett. Vele még most is jóban vagyok, ő volt a második anyukám. 

Mi történt miután stabilizálódott az állapotod?

Rehabilitáció. A hosszas fekvés után meg kellett tanulnom ülni. Kezdetekben 8-10 ember kellett minden nap, hogy kiültessenek egy székbe. Ez nagyon kifárasztott. Majdnem 3 hónapot voltam az intenzíven, onnan rehabilitációs kórházba, ahol 6 hónapot töltöttem. Szép lassan megtanultam újra járni. Napközben folyamatosan tornáztunk, hétvégén haza mehettem. Az egyik legjobb kórház az országban, de a légkör nem volt annyira felhőtlen, mint az intenzíven. Innen ki akartam jutni, bár már látogathattak a barátaim.

 100%-os a felépülésed?

Elvileg nem, csak én ezt nem veszem tudomásul. Van egy kis idegsérülés a lábamban, ami folyamatosan javul. 

Sok szeretetet kaptál az iskolából a betegség közben?

Nagyon. Segítettek a tanárok is, hogy ne kelljen osztályt ismételnem. Nagyon hálás vagyok nekik is. Nyáron letettem a vizsgákat. Sokan segítettek feldolgozni az eseményeket, és nem tudom eléggé megköszönni a keresztényeknek, hogy ennyit imádkoztak értem. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen szintű összefogás volt, hogy a Bornemiszások együtt imádkoztak értem. Ez számomra ma is felfoghatatlan, mindenkinek hálás vagyok ezért a rengeteg közbenjárásért és szeretetért! Az osztályomért külön hálás vagyok, hogy ennyire kiálltak értem.  A szüleimet pedig mindig csodálni fogom azért a kitartásért és hitért, amit produkáltak ezekben az időkben. Csodaként élem meg, ami történt.


 
Posted on January 16, 2015 and filed under 201303, Interjú, Megtérés és Hit, Pogácsás Vera.