Karrier

Avagy a nagybetűs élet az érettségi után.

 

Horváth Lilla, Nyugat-magyarországi egyetem, Alkalmazott Művészeti Intézet, Építőművészeti szak

Az építészet sohasem volt kérdés számomra, egészen kicsi koromtól kezdve ez volt az egyik dolog, ami igazán érdekelt, inspirált, így egyértelmű volt, hogy ebben az irányban tanuljak tovább. Az egész világon, így Magyarországon is kétféle építészképzés létezik: műszaki és művészeti megközelítésű. Ami leginkább a művészeti képzés mellett szólt az az, hogy egy évfolyamban 12-16 tanuló van csak, így lehetőségünk van az oktatókkal személyes baráti konzultációkra, a csoporttársainkkal közös munkára. Igazi műhelyként működik a szak, de megkapjuk a szükséges műszaki ismereteket is. Az egyetem alatt nem nagyon van szabadidőnk, az építészképzéseken napról napra készülni kell, nappal órákra járunk, délután, este dolgozunk előre. A vizsgaidőszak szokott nekem a lazább időszak lenni, mert akkor „csak” a vizsgára kell készülni. Tervezői jogosultságot csak a mesterképzés után kapnak a hallgatók, viszont addig is jó, ha minél több országos és nemzetközi pályázaton indulnak. El lehet helyezkedni a belsőépítészettől kezdve bútortervezőként, építészként, a településtervezés és településfejlesztés területén, alkalmazott művészeten belül grafikusként, kiadványtervezőként. Nem ritka az, hogy tehetséges hallgatókra már az egyetemi évei alatt felfigyelnek. De előfordulhat, hogy friss diplomával még egy ideig egy építészirodában segít be az ott dolgozó építészeknek. Idővel pedig egyre több dolgot bíznak majd az emberre, egyre nagyobb feladatokat kap, ahogy kezd nyilvánvalóvá válni, hogy mire képes.


Lőrincz Dorottya, Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Jogi kar, Politológia szak

Eredetileg újságírónak készültem. De ahhoz, hogy mindig a helyes megvilágításból közelítsek az eseményekhez, elengedhetetlenek a mély társadalomtudományi, történelmi, politikai, kulturális, filozófiai, pszichológiai, szociológiai és olykor még jogi ismeretek is. A szakmát az életből tanuljuk meg. Korán azt a tanácsot kaptam szakmai mestereimtől, hogy az egyetemi évek lazaságát vessem abba, hogy mindenféle szakmai területen kipróbálom magam. Mentoraim négy fontos dologra tanítottak: legyen egy olyan területe a szakmámnak, amit a legjobban ismerek, legyek nyitott az új dolgokra, merjem magam korrigálni, ha tévedek, és végül a legfontosabb: az alázat. Alázat egyrészt a szakma felé, hogy az ember állandó tanulásban van, vagyis lehet, hogy a mai tudásom holnap már kevés lesz. Illetve alázat abban az értelemben, hogy mindig tudjam, hol a helyem. Nem feltétlenül kell már rögtön álomfizetésre számítani. Az embernek lebegjen a szeme előtt persze ez is, de ne azt várja, hogy mindjárt az első munkahelyen megkapja. Ha igazán a szakmádban akarsz egyszer a legjobb szakember lenni, akkor ne félj érte áldozatot hozni. Amikor a legjobb leszel, az már úgyis megfizethetetlen. De a vetés és aratás törvényét sohasem szabad szem elől téveszteni, ami alázat nélkül nem megy. A politológiáról sokaknak rögtön a politikai események elemzése jut az eszébe, nyilván mert ez a fő profil. De vannak egyéb lehetőségek is: szakmai jellegű rendezvényszervezés, a média összes ága: írott, online, televíziós stb. Összefoglalva, a politológia színes világ. Kreativitás és fantázia kérdése, hogy mire használja az ember az itt megszerzett tudást. De nagyon fontos, hogy az Istentől rendelt utadat keresd, és abban megadja Isten a kreativitást.


Opauszki Niki, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, szülésznő szak

Az igazság az, hogy én általános iskolás koromtól kezdve orvosnak készültem. A valóság viszont az volt, hogy csak abban voltam biztos, hogy nem tudnék máshol dolgozni, csak az egészségügyben. Kisgyerekként viszont azt láttam, hogy valaki vagy doktor, vagy nővér. Nem is gondoltam arra, hogy mennyi más hasznos, sőt érdekes szakma van még az egészségügyön belül, hogy más is lehetnék. Orvosnak pár pont miatt nem vettek fel végül. Ekkor még úgy voltam vele, hogy majd jövőre újra megpróbálom. Mivel addig is szerettem volna valamilyen egészségüggyel kapcsolatos dolgot tanulni, elkezdtem egy OKJ-s mentős szakápoló képzést, amit nagyon élveztem. Akkor döbbentem rá, hogy nem tudom még igazán, hogy mi is szeretnék lenni. Amit a többiek az érettségi előtt éltek át, az nekem egy évvel az érettségi után jött. Végül rájöttem, hogy szeretek a páciensek közelében lenni, kommunikálni velük, és erre egy orvosnak sokszor nincs annyi lehetősége. Végül így alakult ki bennem az, hogy az egészségügynek a leginkább életorientált területét válasszam és szülésznő legyek. Azóta sem bántam meg. Csodálatos élmény új életek világrajövetelében segíteni, anyukák és újszülöttek közt dolgozni. Az OKJ-s képzés nem túl gyakorlatias, de ha valaki könnyen tanul, akár dolgozni is tud mellette. Összességében szerintem, ha valakit érdekel a szakma, és nyitott, érdeklődő, mindemellett pedig szorgalmas, akkor jól ki tudja használni a lehetőségeket a szakma elsajátítására, és minél több tudás megszerzésére. Elhelyezkedni nem könnyű, mert ugyan szükség van szülésznőkre, de a kórházak gyakran nem engedhetnek meg többet maguknak. De ha kitartó az ember, előbb-utóbb talál állást. A szülésznő nem csak a szülőszobán dolgozik, hanem a gyermekágyas osztályon is, ahol a megszült anyukák és újszülöttjeik vannak. Elég szerteágazó ez a szakma, az ápolói munkát is magában foglalja sokszor. A frissen végzett szülésznőnek igazából tudnia kell minden ilyen helyen dolgozni, de az elején persze segítenek neki.


Petrőcz Gergő, Szent István Egyetemen Mezőgazdasági Mérnök szak

 A gimnáziumi évek alatt még nem alakult ki pontosan, hogy mi az, amit a legszívesebben tanulnék. Először az Óbudai Egyetem Könnyűipari Mérnök szakra és a SZIE Mezőgazdasági Mérnök szakra jelentkeztem, de első körben nem lett meg az elegendő pontszámom. Mivel gimi után nem sikerült a felvételim, ezért elmentem dolgozni, közben szereztem egy nyelvvizsgát, ami korábban nem sikerült, és egy szakmát is. Ekkor alakult ki tisztán a kép, hogy a SZIE Mezőgazdasági Mérnök szakon fogok továbbtanulni. A nyelvvizsgának köszönhetően meglett a szükséges pontszám és felvettek. A kezdet elég kemény volt, az első hónap után majdnem el is ment a kedvem az egésztől. Aztán az ember időről időre beleszokik a darálásba és elkezdi élvezni az egyetemet. Ha pedig sikerült belerázódni, akkor munkát is nyugodtan lehet mellette vállalni. Szakmába vágó tapasztalatok szerzésére pedig ott a nyár, ha elég elszánt az ember és van segítsége, akkor biztosan talál olyan munkát, amiből hasznot húzhat a tanulmányaihoz (itt még nem a pénz az elsődleges, hanem a tapasztalat). Magyarországon a mezőgazdaságban óriási lehetőségek vannak. Nagyon jók az ország adottságai, és vannak cégek is, akik tárt karokkal várják a képzett és elszánt ambiciózus fiatalokat. Persze lehet, hogy nem egyből háromszáz nettó a fizetésed havonta, de valahol el kell kezdeni. Aztán a kemény munkának és tanulásnak biztos vagyok benne, hogy előbb, vagy utóbb de meglesz az eredménye. Lényeg az, hogy azt tanuld, ami érdekel és inspirál!

Pogácsás Vera

Posted on June 9, 2015 .