Szabadkőművesség

Cikksorozatunk eddigi részeiben a világ főbb vallásai közül vettünk néhányat szemügyre. Mostani témánk kissé eltér az előzőektől. A szabadkőművesség ugyanis egy nehezen behatárolható téma, hiszen rengeteg, egymásnak ellentmondó információt lehet találni szervezeteikkel kapcsolatban. Vannak akik nem is tartják vallásnak, vannak akik szerint csak néhány felnőni nem akaró felnőtt színjátéka, egyesek szerint pedig összeesküvéseket szőnek és egyenesen  világuralomra törnek. Egy biztos, szinte semmi sem biztos velük kapcsolatban, ezért a cikkünkben szereplő információk is inkább csak megszűrt érdekességeknek tudhatók be, mintsem a szabadkőművesség működéséről átfogó képet nyújtó szakírásnak.

A szabadkőművességről az első feljegyzések a 16. századból származnak. Legvalószínűbb, hogy ebben az időszakban kezdett megjelenni Európa szerte. A kezdetben teljes titokban működő csoportok tagjai tudósok, feltalálók, írók és költők voltak, akiket a fennálló katolikus ideológián nyugvó államberendezkedések üldöztek. Ebben az időben a tudományágak fejlődését erősen korlátozták az előbb említett hatalmi erők. Gondoljunk csak Galileo Galileire, aki azt mondta, hogy a Föld kerek és ezért majdnem kivégezték. Ma már mindenki tudja, hogy csak a Google Mapsben lapos a Föld, de akkoriban az volt a vélekedés, hogy tényleg belezuhansz a semmibe, ha a világ végére merészkedsz. Azok a Galileihez hasonló emberek, akiket fűtött a tudásvágy, és fel akarták fedezni a tudományok végtelennek tűnő világát, ilyen szabadkőműves csoportokba tömörültek és beszélgettek, tanultak egymástól tudományt, művészetet. Az üldözések miatt pedig titokzatosságra kényszerültek. Titkos kézfogásokkal (pl a szorítás ereje, az ujjak elhelyezkedése), jelszavakkal jeleztek egymásnak, így csak a csoportok tagjai tudták egymásról, hogy egy oldalon állnak. Valószínűleg innen ered a mai napig tartó titokzatosság is, és annak ellenére, hogy ma már nem üldözik őket, talán nekik mégis imponál, hogy szinte senki sem tud biztosat mondani velük kapcsolatban. A felvilágosodás idején örvendett a szervezet a legnagyobb népszerűségnek, ebben az időben ugyanis, sok helyen már nem volt üldözött, aki szabadkőműves páholyhoz //keretes// tartozott, hanem egyenesen státusszimbólumnak számított, ha valaki tag volt. Egyes európai országokban nem is tudott érvényesülni az értelmiségi rétegben az aki nem lépett be valamelyik szabadkőműves páholyba.

Páholy: A szabadkőműves csoportokat páholyoknak nevezik. Alapvetően csak férfiak lehetnek tagok, de léteznek már külön női páholyok. Különböző rítusú páholyok vannak, különböző rendfokozati számmal. Például a skót rítusú páholyokban 33 rendfokozat van. Ez a legelterjedtebb. A páholy tagjává csak az válhat akit méltónak tartanak erre a páholy tagjai, valamint aki átesett a beavatási szertartáson és egy eskütételen.

Az USA alapító atyái közül is többen lelkes tagjai voltak szabadkőműves páholyoknak, például Benjamin Franklink és George Washington is. Egyesek szerint a bostoni teadélután néven elhíresült esemény is az egyik szabadkőműves páholy tagjainak köszönhető. Az viszont tény, hogy 1934-ben Henry Wallace képviselő benyújtott egy javaslatot Roosevelt elnökhöz, hogy az amerikai egy dollárosra kerüljön rá egy szabadkőműves szimbólum. Az elnök elfogadta a javaslatot és azóta az amerikai egydollároson ott díszeleg a piramis, a tetején a mindent látó szemmel.

A szabadkőművességben nagyon fontosak a szimbólumok. Ahova csak tehetik szimbólumokat tesznek, sokszor épületekre is, de az is előfordult már, hogy egész városrészeket úgy építettek meg, hogy például fentről nézve az utcák elhelyezkedése valamilyen szimbolikus formát rajzolt ki. Legelterjedtebb jelképük a szögmérő és a körző közé zárt "G" betű. Egyes állítások szerint a szögmérő az erényt jelenti, a körző pedig az ember maga köré rajzolt körét, vagyis azt, hogy milyen tág teret enged magának és, hogy mennyire szélesíti ki a saját személyiségét. A "G" betű pedig van aki szerint a geometriát jelöli, mint az építészek egyik fő tudományát, van aki szerint pedig istent (angol: God). Egy másik gyakran használt jelképük a befejezetlen piramis a tetején a mindent látó szemmel. Mindkét szimbólum az óegyiptomi mitológiára vezethető vissza. A mindent látó szem még az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának tetején is szerepel.

Egyik ikonikus épületük a washingtoni Skót Rítus páholy nagytemploma. Rengeteg szimbólum, és jelképes utalás található ennél az épületnél. A házszáma 1733, pedig a sorban nem ez a szám következne az utcában. 33 oszlop veszi körbe, amelyek egyenként 33 láb magasak. Ami valószínűleg a skót rítusú páholyok 33 rendfokozatára utal. De miért pont 33? Nos, többen azzal magyarázzák, hogy ez egy bibliai szám, mivel Jézust 33 éves korában feszítették keresztre, Mózes első könyvében Isten neve 33-szor szerepel, és mivel Jézus 33 csodát tett. Ami persze nem igaz, mert nem tudjuk, hogy Jézus hány csodát tett, mivel nem az összesről számol be az Evangélium. János evangéliuma 21:25 

“De van sok egyéb is, amiket Jézus cselekedett vala, amelyek, ha egyenként megíratnának, azt vélem, hogy maga a világ sem foghatná be a könyveket, amelyeket írnának.”

 Erre persze felvetődhet a kérdés, hogy talán nem véletlen van pont 33 csoda lejegyezve. Tény, hogy vannak bibliai számok, de a számok jelentőségének felnagyítása inkább a számmisztikára jellemző és nem a bibliai világképre. A számmisztika pedig nem a biblia alapján áll, hanem az újpithagoraszi filozófusok fejlesztették ki.

 Király Dániel

Posted on June 2, 2015 .