Iszlám

I.sz. 570 körül született Mohamed, az iszlám vallás megalapítója. Tehetős csládba született, ám korán árvasára jutott. Kereskedőként kereste a kenyerét, ennél fogva nagyon sokat utazott. Utazásai során egyre többször látogatta meg a Híra-hegyet, ahol állítása szerint többször is megjelent neki Gábriel arkangyal, hogy ismertesse vele Isten szavait. Összesen 114 fejezetet (szúrát) gyűjtött össze, amelyek összességét Koránnak nevezzük. Mohamed követőinek száma egyre nőtt. Ők muzulmánoknak nevezték magukat. Mohamed gyakran szenvedett rohamoktól, látomásoktól. Ezeket a rohamokat először felesége és közvetlen környezete tartotta isteni kinyilatkoztatásnak, és az iszlám hagyomány szerint Gábriel angyal is ilyen rohamok közepette jelent meg Mohamednek. (Gal 1:8 „De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk, legyen átok.”) Mekkában kezdetben nagyon elutasították, kiközösítették a régi istenek elhagyása miatt, de ő mindvégig ragaszkodott látomásaihoz. 622-ben Mohamed és követői Medinába menekültek. Ezt nevezik hidzsrának, ami kivonulást jelent. Az iszlám történelmében több hidzsra is ismert, de ez a Mekkából Medinába történő kivonulás a legjelentősebb, innen számítják a muzulmán időszámítást.

Mohamed a medinai tartózkodása alatt alakította ki vallási rendszerét.

 

Az iszlám öt oszlopa
Ezt a kifejezést az iszlám öt fő parancsolatára értik. Ezt minden muzulmánnak meg kell tartania.

Hitvallás
„Egyetlen Isten létezik, Allah, és az ő prófétája Mohamed.” A müezzinből (magas torony, ahonnan imára hívják az embereket) is ezt éneklik. A jeruzsálemi Szikla mecsetre az van kiírva arabul, hogy „Istennek niincs fia”. Az iszlám Jézust úgy tartja számon, mint Allah egyik prófétáját a sok közül. Amerikában emiatt egyre elfogadottabb egy Nigériában kialakult szinkretista mozgalom, az úgynevezett „kriszlám” (Krisztus+Iszlám). Ez elfogadja a Bibliát és a Koránt is szent könyvként, és azt hirdeti, hogy a kereszténység és az iszlám tulajdonképpen ugyanazt az istent imádják. Fontos figyelembe venni, hogy az iszlám szerint Istennek nincs fia, a kereszténység szerint viszont van, így nem lehetséges, hogy a kereszténység és az iszlám között ilyenfajta hasonlóság lenne. Érdemes meggondolni, hogy a Bibliában azt mondja Jézus, hogy „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.” (Ján 14:6) Jézus Mohamedet nem említi, a muzulmánok pedig Mohamed életmódját, tanításait (az ő útját) követik.

Ima
A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: hajnalban, délben, kora délután, alkonyatkor és éjszaka, mindig az előírt időben. Minden esetben a mekkai Kába-szentély felé kell fordulniuk, és így ismételgetni az imádságokat, a földre borulva. (Ján 4:20-24 Ez szerintem illene ide, de kikérném a tanácsod. +Ef 5:20)

Alamizsna
Hagyományosan a vagyonuk 2,5%-át kell eladakozniuk a szegényebbek részére, egy megadott napon, de ezen felül ha szeretnének, akkor adakozhatnak többet is.

Böjt
Háromféle csoportba sorolhatók az iszlám böjtök:

- Rituális böjt
- Engesztelés céljából, mert elmulasztott valamilyen parancsolatot

- Aszketikus böjt

A legismertebb böjt a ramadán hónapjában tartott böjt. Ez alatt az idő alatt különösen ügyelniük kell a híveknek, hogy ne kövessenek el bűnt, és nem ehetnek és nem ihatnak napkeltétől napnyugtáig. Ez a böjt minden muzulmán számára kötelező, csak a kisgyermekek, az idősek, és a terhes asszonyok, meg a betegek kaphatnak „felmentést”, viszont ha valaki valamilyen okból kihagy egy böjtöt, akkor azt később pótolnia kell.

Ézs 58:5-14

Mekkai zarándoklat

Minden egészséges muszlimnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába. Ez a zarándoklat minden évben egy bizonyos hónapra tevődik. A zarándoklatot nem csak a férfiaktól, hanem a nőktől is elvárják.

Ehhez a zarándoklathoz több szertartás és hagyomány kötődik. Például a zarándokoknak hétszer meg kell kerülniük a Kába-szentélyt (ez sajnos nem omlik le, mint Jerikó falai), és jelképesen meg kell kövezniük a Sátánt.

Főbb irányzatok

Az iszlámon belül két fő iráyzat létezik, a síita (kb 10%) és a szunnita (kb 90%). Egy harmadik irányzat a háridzsiták (kb 1%) a síiták közül szakadtak ki. A két fő irányzat hitének alapja a Korán, viszont a szunna (Mohamed életének leírása) hitelességéről eltérő nézeteket vallanak. Mindkét irányzat más-más részeit tartja hitelesnek. A síiták nem csupán Mohamedet tartják tévedhetetlennek, hanem a lányát is, és az őt követő tizenkét imámot is. A síiták imámnak Mohamed leszármazottait tartják, a szunniták a mecsetben az imát vezető, vallási életben tapasztalt személyt nevezik imámnak. A síiták naponta csak háromszor imádkoznak, míg a szunniták ötször. A síiták 12 imámot fogadnak el, és hitük szerint a tizenkettedik imám, a „mahdi” (megváltó) fog visszatérni, hogy az egész világot meghódítsa az iszlám számára. A szunniták és a síiták közötti ellentétek gyakran torkollnak erőszakos akciókba. Gyakoriak a robbantásos merényletek, a lövöldözések, gyilkosságok. 

Dzsihád

Eredeti jelentése „küzdelem/törekvés Isten útján”. Az iszlámban többféle dzsihád létezik. Van egy úgynevezett „belső dzsihád”, amely egy muzulmán saját rossz tulajdonságaival és gonoszságával vívott harcát jelenti, és van a „külső dzsihád”, amely a nem muzulmán hitű emberek muzulmán hitre való térítését jelenti békés, vagy akár erőszakos módszerrel. A muzulmán világnézet két részre osztja a világot, azokra a területekre ahol érvényesül a saría (muzulmán törvénykönyv) és az iszlám gyakorolja a hatalmat, és azokra a területekre, ahol a „hitetlenek” élnek. Ezekre a „hitetlenek” által lakott területekre meghódítandó célpontként tekint az iszlám. A hagyományaik szerint addig kell folytatni a dzsihádot amíg az egész világon a muszlim hit és jogrendszer nem uralkodik. Az iszlám világban erőteljesen hódít a mártírkultusz. Sok szélsőséges vallási vezető buzdítja híveit a „szent háború”-ban való részvételre, olyan módon, hogy kövessenek el merényletet a „hitetlenek” ellen, amelyben akár életüket is feláldozzák. Ezeknek a merényleteknek legtöbbször civilek esnek áldozatul. Felfogásuk szerint az ilyen merénylők túlvilágra költözésükkör Allah különleges kegyelmét élvezhetik. Sokat hangsúlyozzák, különböző iszlám szervezetek, hogy az iszlám nem erőszakos vallás, hanem a béke vallása, és csak a szélsőségesek követnek el merényleteket, ugyanakkor megfigyelhető, hogy sokuk egyetemet, főiskolát végzett, és egyre gyakoribb, hogy a középosztálybeli, illetve a jómódú családok gyermekei is bevállalják az öngyilkos merényletet, abban a reményben, hogy a túlvilágon még jobb soruk lesz. Nagy meglepetés vár rájuk.

Posted on January 16, 2015 and filed under Vallások, Király Dániel, 201303.