Fel is (cs)út, le is (cs)út…

Avagy hova tűnt el az osztályunk egy szép szerdai napon?

Február 24-én a 10.A osztály egy igencsak rendhagyó biológia- és plusz testnevelés(!)órán vehetett részt a természetben. Ahelyett, hogy ezt a verőfényes,  tavaszias napot az iskolapadban ülve, a négy fal között töltöttük volna el, kirándultunk egyet. Úticélunk a Budapest határától mindössze 40 kilométerre található Alcsúti Arborétum és a Felcsúti Puskás Ferenc Fociakadémia volt.

Alcsút –helyesebben: Alcsútdoboz – községe ad otthont Magyarország egyik leglélegzetelállítóbb arborétumának. A 40 hektáron (!) elterülő arborétum egykor József nádor kastélyának kertjétképezte. Ma viszont egy pompázatosan egyedi és káprázatos növényvilággal rendelkező természetvédelmi terület Fejér megye szívében. És hogy mit keresünk itt télen? Hóvirágot. Az Alcsúti Arborétum ugyanis minden február végén közel 2,5 hektáron hóvirágmezővel gyönyörködtet minden kedves idelátogatót. A látkép festői, a park idilli hangulata pedig egy bámulatos tündérmesébe röpíti az embert. Személy szerint végig lebilincselt minden egyes ott töltött perc és el is gondolkodtam, hogy ha tél végén ilyen szemet gyönyörködtető itt minden, akkor vajon mennyire eshetnék ámulatba, ha visszajönnék ide tavasszal? (Mert ide vissza kell menni mindenféleképpen!) A mutatós növényeken kívül láthatunk itt düledező kápolnákat, dohos szagú kastélyromokat, sejtelmes és régi kutakat, mesébe illő hidakat, amik a lágyan csörgedező patak vize felett ívelnek át. Egyszóval, ez egy minden tekintetben romantikus környezet. Szerencsénkre pedig végig verőfényes napsütés kísérte utunkat, így a kora tavaszi hangulat, a lágy szellő, a madárcsicsergés és a csodás látvány együtt egy olyan miliőt adott a kirándulásnak, amire azt szokás mondani, hogy leírhatatlan.

Az arborétumban egy tudós biológus, Halász Ferenc kalauzolt bennünket. Megtudtuk tőle, hogy az arborétumot a legmagyarabb szívű labanc, a Habsburg József nádor alapította 1820-ban, aki birtokán- Pollach Mihály tervei alapján – felépíttette Magyarország legnagyobb klasszicista kastélyát és a schönbrunni kertépítő mesterrel megterveztette az ország első angolparkját. A park értékes növényállománya miatt kapta az arborétum elnevezést. József nádort a példamutatás ösztönözte, amikor hírhedten rossz minőségű, kopár, szikes területű birtokát megvásárolta. Ahhoz, hogy a kopár táj kies, szép kertté váljon, nem csupán a közeli erdőből telepítettek át fajokat, hanem rendkívüli költséggel sok egzotikus fát is ültettek.  Az első fákat maga a nádor ültette. Innen, Alcsútról származnak a városligeti és a margitszigeti és az egykori Andrássy úti platánok. A hóvirágmezőn kívül az arborétum talán legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval és a romantikus hidak, amelyekből mindjárt négy is van. Azt mondják, egy kép többet ér ezer szónál. Éppen ezért ajánlom mindenki figyelmébe Ladjánszki Máté osztálykiránduláson készített képeit.

Alcsútdoboztól kőhajtásnyira fekszik az 1800 lelkes település, Felcsút. Az arborétum felé haladva már megpillanthattuk a falu Főutcáján található stadiont, amely helyet ad a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának és a Pancho Arénának. Hazafelé megálltunk tehát, és egy nagyon felkészült, barátságos fiatal hölgy kalauzolásában megtekintettük az egész létesítményt, amelyet Makovecz Imre tervei alapján, ám az ő halála után tanítványa épített fel. A Puskás szobor előtt való fotózkodás után bemegyünk az egyik épületbe. Mikor belépünk, mindannyiunkat egy kultikus hangulat fog el.

Idegenvezetőnk nem is tagadja, olyan ez, mint egy templom, mondja. Olyan, mintha valahol a távol- keleten járna az ember, és éppen egy Zen-templom szentélyébe lépne be. Elsőként az orvosi részleget tekintjük meg, bár magába a rendelőbe nem megyünk be. Ezután következik az akadémisták kollégiuma, éppen hozzák a dietetikusok által összeállított egészséges uzsonnájukat, hallhatunk a napi programjukról, az iskoláról, ahol tanulnak, megnézhetjük a szabadidős helységeket, még az imaszobájukat is. Látjuk őket egy pingponhoz hasonlító játékot, asztali focit játszani, csak a labda kicsit más, és a kezük helyett a lábukat használják. A kollégium szintén templomra emlékeztet, s ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen Makovecz Imre templomépítéseiről lett híres. Itt összefutunk egy volt bornemiszás diákkal is. Minden a legkiválóbb minőségből, javarészt fából készült. A kollégiumi körültekintést követően jön a főattrakció,, a Pancho Aréna, melynek belsejét az impozáns Reál Madrid stadion (Santiago Bernabéu) mintájára alakították ki. Minden a legmodernebb eszközökkel felszerelt, plazmatévék, masszírozó szobák, hatalmas sajtó-és konferenciatermek, műfüves gyakorló és bemelegítő szoba. Kimehetünk a pályára a küzdőtér alatt a játékosok kijáróján, fűre lépni persze tilos, csak a pályát körbevevő műfűre mehetünk rá. A látvány pazar, mindenkit magával ragad, igen, a lányokat is! A gyönyörű fagerendák körbe-körbe és a 18 Celsius fokos földalatti fűtőcsövek által melegített zöld pázsit lenyűgöz bennünket. Felmegyünk a nézőtérre is, ami háromezer férőhelyes.


Nehéz megállni, hogy ne gondoljunk arra, hogy ez a falu a legalkalmasabb választás volt-e ennek a stadionnak, és nem is tudjuk megállni. Minden helyi lakosnak jut majdnem két szék is, ha meccset akar nézni. Meglátogatjuk a V.I.P. szektort is, komfortos , fűthető bőrülések, saját kijelzők, melyeken vissza lehet nézni a gólt, ha netán lemaradt volna róla valaki. Ezután visszamegyünk az épületbe, ahol megtekintjük a leghíresebb magyar ember, Puskás Ferenc hagyatékát: trófeák, érmek, mezek, cipők, labdák, újságcikkek, Reál Madrid-os szerződések, fotók – és a kedves idegenvezető hölgy által elmesélt Puskásról szóló történetek. Innen még megnézzük a tíz focipályát, ahol zajlanak az edzések és a fiatalabb korosztályok meccsei. Eltelt két óra, indulunk a buszhoz. Minden nagyon szép, mégis van valamifurcsa érzésünk is. Elhaladunk egy, a stadion szomszédságában, bár az utca túloldalán lévő  kis parasztház mellett, néhányan illetlenül fényképeznek. Magyarország.Remek kirándulás volt. Mindenkinek ajánlom. A buszon megbeszéljük, ha lehet, eljövünk ide egy meccsre,  s az arborétumba is, egy másik évszakban.

Holósi Dávid 10.A

Posted on March 10, 2016 .