Miért keres egy osztrák többet ugyanazért a munkáért, mint egy magyar?

A napokban volt szerencsém elolvasni egy igen megdöbbentő cikket, melyet mindenki figyelmébe ajánlok, amennyiben érdekel a gazdaság, GDP és ehhez hasonlók. Ennek a cikknek a tartalmát, lényegét, főbb pontjait ismertetném.

Fő kérdésünk tehát a következő; Miért keres kétszer többet egy osztrák pénztáros, mint egy magyar?

Kapásból az első válasz, amit kapnánk a kérdésre: Mert a nagy multi cégek, mint a Tesco vagy az Auchan kiviszik a pénzt az országból? Nem.

Az igazi ok az a termelés (mármint a fizikai termelés) nagyságában mutatkozik meg. Például Ausztriába, ha egy kisbolt forgalma, a termelés, a bevétel kétszer akkora, érthető, hogy a fizetés is a duplája lesz. A szerző egy nagyon frappáns példával magyarázta a dolgot: Tegyük fel, hogy egy átlagember kiáll Gyúrta Danival versenyezni. Mindketten úsznak 10 percet. Mi lesz az eredmény? Hát az, hogy a fent említett olimpiai bajnok négyszer-ötször annyit tesz meg, mint emberünk. Jogosan reklamál, majd, hogy őt is ugyan úgy díjazzák, mint a győztest? Hisz ő is tíz percig úszott, ráadásul ugyanabban a hideg vízben! Sajnos ez nem elég indok, ahhoz, hogy ő is megkapja az érmet.

Nem lehet csak úgy emelgetni a fizetéseket, ész nélkül. „Pontosan akkora lesz a fizetés, amekkora az ország jövedelemtermelő képessége.”

Körül-belül ez a helyzet. Nézzünk példát a termelésre, melyet a cikk írója használt: 

„A magyar ember a magyarországi külföldi üzemben (Mercedes gyár) legyártotta a terméket kimeneti 30 forintos gyártási áron. Ezzel járul hozzá a magyar GDP-hez. Hisz a magyar munkás ennyit termelt meg jövedelemben. Fontos, a Mercedes természetesen többet ér majd, de nem nekünk. Mi csak legyártottuk egy bizonyos összegen belül. A gyártási költség mindig töredéke a végső eladási árnak. Tehát a magyar melós 30 forintot állított elő. A német cég (Mercedes) eladta 120 forintos áron, ez lesz a német négyszeres GDP.”

Ezért abszurd az, amit a politikusaink ígérnek; európai munkáért, európai bért! 

Egy másik példa a cikkből, mely talán kissé közelebb hozza a dolgok esszenciáját; Van egy kis ABC Pesten, és van egy Mezősason. Van két pénztáros. Ugyan annyit dolgoznak és ugyan az a feladatuk, mégis a pesti kétszer annyit keres, mint a Mezősason élő dolgozó. Miért? Mert főváros imádat van országunkban, és ha nem Pest már nem is Magyarország? Nem-nem. Azért, mert míg, tegyük fel a vidéki közért havi forgalma 1 millió Ft, addig a pestié 10 millió Ft. Nagyobb bevétel, magasabb fizetés, kicsi bevétel, alacsony fizetés.

Érdekes ok lehet még az, hogy nem sok hazai gyárat látunk. A külföldi cégekbe ömlik a pénz, mint a Mercedes, Volvo, Nokia, de magyar gyárak nem igen vannak.

Végül egy érdekes diagram (a felhasznált cikkből), mely azt mutatja, hogy míg 2005, 2010 és 2013-ban vezetőink harsányan hirdették, hogy Magyarország jobban teljesít, a GDP a csillagos égig szökkent, és egész Európát leköröztük, igazából mi történt.

A szerző egyszerű elemzése;
•    2005-ben hátulról a 9. helyen vagyunk.
•    2010-re már Észtország és Szlovákia is megelőzött minket.
•    2013-ra pedig Lengyelország, Litvánia és Lettország is megelőzött minket. Hátulról a 4. hely a mienk.

Mindent összevetve; „Mi a megoldás alapja? Mindenképpen kellenek hazai gyárak + hazai és külföldi felvásárló piac ahhoz, hogy a jobb lét felé elinduljunk! Ha már vannak gyáraink, utána lehet szépen lassan kiszorítani néhány multit. De nem előtte! Ezt követően lehet menni új piacok után. Meg kell érteni, ebben a világban két lehetőséged van: vagy gyarmat leszel vagy gyarmatosító! A gyarmatosítónak vannak saját gyárai, a gyarmatnak nincsenek! Ehhez persze kell egy társadalom is, amely ezt megérti. És nem a gyűlölködésben látja a mindennapok gondjainak megoldását.”

Ha érdekelnek részletek, számok, és diagramok, ajánlom, hogy olvass bele a cikkbe, de mindenki ígérjen meg valamit! Csak azért mert szürkének és kissé ügyefogyottnak látszik a helyzet, NEM MEGY AUSZTRIÁBA PÉNZTÁROSNAK!

Czine Sára

Posted on May 9, 2015 .