Különleges, különlegesebb, Larinne...

Ha pár szóval kellene jellemezni a Larinne nevű blogot, a báj, elegancia és a nőiesség jutna az eszünkbe. A Moholy Nagy Művészeti Egyetem, divat- és textiltervező mesterszakának diákjával, Rajnai Rebekával beszélgettünk, akinek honlapja már több neves divatlapnak és bloggernek felkeltette az érdeklődését.

Mióta tudod, hogy tervezéssel, divattal szeretnél foglalkozni?

Mint a legtöbb kislányt, mindig is érdekelt ez a téma, de sosem gondoltam volna, hogy egyszer tényleg lehetőségem lesz divat- és textiltervezést tanulni. Szóval igazán hálás vagyok azért, hogy azzal foglalkozhatok, amit a leginkább szeretek.

Miért indítottad a blogodat?

2009-ben kezdtem el írni, akkoriban nagyon sok külföldi blogot kezdtem el követni, és rögtön úgy éreztem, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom, mert ez lesz igazán az én műfajom… Szerettem volna megosztani másokkal is azt a tömérdek kincset, szépséget, amit felfedeztem – de egy kicsit más szemszögből, mint ahogyan azt itthon megszokhatták.

Hogy határoznád meg a blogod jelenlegi stílusát?

Nagyon személyes és fontos eleme a vizualitás. Leginkább olyan nőknek és lányoknak írom, akik szeretnek különleges, nem feltétlenül a divat főáramlatába tartozó dolgokat nézegetni, és kicsit többet várnak egy divatblogtól, mint pár nyári stílustippet.

Mi inspirálja a bejegyzéseidet?

Rengeteg blogot, kollekciót, művészeti vagy design témájú cikket olvasok. Nagyon fontos a számomra, hogy nagyjából képben legyek a kortárs kultúra legfőbb szegmenseivel, újdonságaival, mert szoros kapcsolatban állnak a divattal is. De olyan is volt már, hogy a Bibliát hívtam segítségül egy poszt megírásakor… (http://larinne.blogspot.hu/2014/06/szepsegtippek.html )

Látod hasznát annak, hogy aktivizáltad magad az interneten is?

Ez napjainkban már elkerülhetetlen olyasvalakinek, aki kreatív területen szeretne érvényesülni. Felsorolni sem tudom, hogy mennyi pozitív és csodálatos dolog történt velem ennek köszönhetően. Persze senkinek se legyenek illúziói, nagyon fontos megtanulni és átgondoltan használni ezeket a felületeket, mert a virtuális világnak is megvannak a (sajnos) kikerülhetetlen árnyoldalai.

Amikor nem a blogodat szerkeszted, mivel vagy elfoglalva?

Akkor valószínűleg épp valamelyik más projektemen ügyködök – jelenleg a diplomamunkámon. Ha véletlenül akad egy kis szabadidő, azt biztosan a családommal és a barátaimmal töltöm.

A magyar divattervezés világviszonylatban a te véleményed szerint milyen helyet foglal el? Vannak világszínvonalú tehetségek, tervezők?

A 2000-es évek közepén elindult tervezők ma már egyre ismertebbek külföldön is, például szezonok óta jelen vannak a legnagyobb nemzetközi vásárokon, és újabban lehetőségük van megmutatni magukat a divatheteken is (például a Use Unused idén bemutatkozhatott a Berlin Fashion Weeken). A fiatalabb generáció is egyre nagyobb sikereket ér el. Rengeteg igazi tehetség van itthon – már az is épp elég, ha csak körbenézek az évfolyamomon… Remélem mindenkinek sikerül majd elérni a célját és a szakmában elhelyezkedni.

A divat világa a csillogáson túl nem egy egyszerű terep. Te ebbe jobban belelátsz, mint mi. Mi a véleményed róla?

Ez való igaz, a „ruha-rajzolgatás” csak egy apró töredéke az egésznek… Borzasztó nehéz elindítani és fenntartani egy márkát (főleg itthon), valami egyedit alkotni, az ember minden idejére, energiájára és kreativitására szükség van hozzá. De fantasztikus érzés, amikor megvalósul az, amit megálmodtál.

 Milyen például egy modell élete?

Mivel én nem modellkedem, csak a közvetett tapasztalataimról tudnék mesélni… de arról sem túl sok jót. És itt most nem az anorexiára, vagy más sztereotípiára gondolok. Étlen-szomjan, koncentráltan végigpózolni egy 36 szettes lookbook fotózást, rohamtempóban, kiszolgáltatva… Testileg és lelkileg is hihetetlenül kimerítő. Ősszel készítettem egy interjút egy modellel, ha érdekel a téma, akkor ajánlom, ő bővebben mesél a szakmáról. http://larinne.blogspot.hu/2014/12/sophie.html

Keresztényként milyen kihívásokkal találod szemben magad?

Amelyekkel mindenki más. Nagyon hálás vagyok azért, hogy eddig nem kellett kompromisszumokat kötnöm semmilyen téren. Mivel eddig önálló projektjeim voltak, mindig a hitem és a lelkiismeretem szerint tudtam a munkámat végezni, bízom benne, hogy ez a jövőben is így fog alakulni. Számomra talán az az egyik legfontosabb kérdés (amelyet még mindig nem sikerült megválaszolnom), hogy hogyan tudnék minél több, valóban maradandó értéket, és egy olyan világképet közvetíteni a blogomon keresztül, amelyek ténylegesen pozitív hatással lehetnek a nők életére.

Pogácsás Vera

Posted on March 18, 2015 and filed under Interjú.