Rossz hangulatban jobb döntéseket hozunk?

Néhány hete szerencsém volt a híres matematikus és pszichológus Mérő László előadásán részt venni amely a „Miért így döntesz? – az érzelmek szerepe a döntéshozatalban” cím alatt futott.  Igaz ugyan, hogy ez a beszámoló az előadás után csaknem 2 héttel lát napvilágot, ez mégsem azért van mert eme sorok írója nem érdeklődik a téma iránt, hanem mert a beszámoló megírása a többi teendője között háttérbe szorult ami szintén érdekes példája annak, hogy milyen alapon hozunk döntéseket és állítunk fel prioritásokat.


A pszichológia, ami tulajdonképpen még gyerekcipőben járó tudomány, nagyjából ott tart a fejlődésben ahol a fizika tartott Newton idejében.  Az első pszichológia könyvet William James írta a 19. század végén. Az ő elmélete szerint nem azért nevetünk, mert örülünk, hanem azért örülünk, mert nevetünk, vagyis az érzelem a testben megjelenő fizikai, zsigeri változás hatására jön létre.


A hat hivatalos alapérzelemhez (öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepődés) mind tartoznak élettani funkciók illetve jól elhatárolható agyterület, ez még a kevésbé fejlett emlősök agyában is kimutatható. Joggal kérdezhetjük: de hol a szeretet?? Az nem alapvető érzelem? És a bizalom? Az sem? A meglepődés jogos, az azonban tény, hogy a szeretethez nem tartozik arckifejezés, sem élettani mintázat , sem agyterület, mint a fentebb említett hat alapérzelemhez. Ezek szerint akkor mi a szeretet? Semmi nyoma, mégis van… megfoghatatlan.
De térjünk is a tárgyra: akkor most hogyan függnek össze az érzelmek meg a döntések?
Karl Dunckert, aki a problémamegoldó képességet vizsgálta, a következő kísérletet alkalmazta: a kísérleti alany kapott egy gyertyát, gyufát, és rajzszögeket egy dobozban. A feladat szerint a gyertyát az asztal lapja felett kellett felállítani. Az alanyok közül azok jártak sikerrel akik rájöttek, hogy a doboz amiben a rajzszögek vannak, a kulcs  a problémához. A feladat csak úgy végezhető el, ha a rajzszögek dobozát a falhoz rögzítjük a rajzszögekkel és abba állítjuk a gyertyát, vagyis a hangsúly a doboz funkcióváltásán van, amit a feladatot sikeresen megoldók kreatívan felismertek. A kísérletet úgy is elvégezték, hogy a rajzszögek nem a dobozban voltak hanem külön. Amikor a kísérleti alanyokat a feladat előtt jó hangulatba hozták, jobb eredmények születtek, de csak akkor, ha a szögek a dobozban voltak. Meglepő módon, ha pénzt kínáltak a feladat megoldásáért az eredmények romlottak, de csak a kreatív verziónál, amikor a szögek a dobozban voltak . A nem kreatív verziónál a pénz több jó megoldást eredményezett. Ezek szerint a pénz rontaná a kreativitást?


A jó és rossz hangulat az emlékezést is befolyásolják. Egy másik kísérlet során egy boltban a pénztárhoz álló sor mellett egy vitrint helyeztek el, benne tárgyakkal. Egyes alkalmakkor szép idő volt és a boltban vidám zenét játszottak, de máskor rossz idő volt és szomorú zenét játszottak. Ebben az utóbbi esetben a sorban állók jobban megfigyelték a vitrin tartalmát és több mindent vissza tudtak idézni.


Egy másik, hasonló jellegű kísérlet során arra kérték az alanyokat, hogy két kép közül azt válasszák ki amelyik jobban tetszik nekik. Az első esetben egy rendezett, kellemes levegőjű, világos szobában fogadták őket míg a második esetben ugyanez a szoba rendetlen sötét és állott levegőjű volt. Minden alany saját legjobb belátása szerint választott, ám a csavar ott következett amikor azokat a képeket amelyeket rossz hangulatban, azaz a sötét rendezetlen szobában választottak, többen kirakták a falukra mint az ellenkező esetben választottakat.
Akkor tehát mi a helyzet? Állíthatjuk, hogy bölcsebb dolog rossz hangulatban döntést hozni, mert akkor talán körültekintőbbek vagyunk?


Én, mint laikus erre nem merek választ adni, de hallani lehet olyan sztorikat, hogy Schiller szeretett úgy írni, hogy rohadt almák voltak a közelében... lehet, hogy neki is működött a rossz hangulat csak úgy, mint Stendhalnak aki mielőtt nekiállt volna írni unalmas törvénykönyveket olvasott, majd leült és megírta a világhírű műveit, mint a Vörös és Fekete.

Kőszegi Anna

Posted on March 12, 2015 and filed under Programok.